Section(s):
TENN. CODE ANN. § 36-6-302TENN. CODE ANN. § 36-6-303TENN. CODE ANN. § 36-6-306TENN. CODE ANN. § 36-6-307

36-6-302. A nagyszülők láthatási joga a gyermek elköltözése vagy otthonban vagy intézményben történő elhelyezése esetén.
(a) (1) (A) Ha a gyermeket kiveszik a gyermek szüleinek, gyámjának vagy törvényes gondviselőjének felügyeletéből; és
(B) Ha a gyermeket engedélyezett nevelőotthonban, engedélyezett gyermekgondozási ügynökség által működtetett intézményben vagy más, a bíróság által kijelölt vagy működtetett otthonban vagy intézményben helyezik el, függetlenül attól, hogy az ilyen elhelyezés bírósági végzéssel, önkéntes elhelyezési megállapodással, a szülői jogokról való lemondással vagy más módon történik;
(2) Ezután a gyermek nagyszülei számára az illetékes bíróság ésszerű láthatási jogot biztosíthat a gyermekhez a gyermek kiskorúsága alatt, amennyiben megállapítja, hogy:
(A) Az ilyen láthatási jog a kiskorú gyermek mindenek felett álló érdekét szolgálná;
(B) A nagyszülők megfelelően megvédik a gyermeket az elkövető vagy bármely más családtag általi további bántalmazástól vagy megfélemlítéstől;
(C) A nagyszülők nem vettek részt az ilyen gyermek vagy saját gyermekeik ellen elkövetett olyan állítólagos cselekmény elkövetésében, amely az 1989. november 1-je előtt hatályos törvények szerint bűncselekménynek minősülne:
(i) 39-2-603. § szerinti súlyos nemi erőszak ;
(ii) 39-2-604. § szerinti nemi erőszak ;
(iii) 39-2-606. § szerinti súlyos szexuális erőszak ;
(iv) 39-2-607. § szerinti szexuális erőszak ;
(v) Testi sértés nemi erőszak elkövetésének szándékával vagy nemi erőszak vagy szexuális erőszak elkövetésének kísérlete a 39-2-608. § szerint ;
(vi) Természet elleni bűncselekmények a 39-2-612. § szerint ;
(vii) Vérfertőzés a 39-4-306. § szerint ;
(viii) Gyermek nemzése a feleség testvérén a 39-4-307. § szerint ;
(ix) Kiskorú felhasználása obszcén célokra a 39-6-1137. § szerint ; vagy
(x) Előadás elősegítése, beleértve a kiskorú szexuális magatartását a 39-6-1138. § szerint ; és
(D) A nagyszülők nem érintettek az ilyen gyermek vagy saját gyermekeik ellen elkövetett olyan állítólagos cselekmény elkövetésében, amely az 1989. november 1-jén vagy azt követően hatályos törvények szerint bűncselekménynek minősülne:
(i) a 39-13-502. § szerinti súlyos nemi erőszak;
(ii) a 39-13-503. § szerinti nemi erőszak;
(iii) a 39-13-504. § szerinti súlyos szexuális erőszak;
(iv) 39-13-505. § szerinti szexuális erőszak;
(v) (a)(2)(D)(i)-(a)(2)(D)(iv) alpontokban foglalt bűncselekmények bármelyikének a 39-12-101. §-ban meghatározott bűncselekményére irányuló kísérlet;

(vi) 39-15-302. § szerinti vérfertőzés;
(vii) 39-17-1003. § szerinti kiskorú szexuális kizsákmányolása;
(viii) 39-17-1004. § szerinti kiskorú súlyos szexuális kizsákmányolása; vagy
(ix) 39-17-1005. § szerinti kiskorú különösen súlyos szexuális kizsákmányolása.
(b) Ez a szakasz nem alkalmazható olyan esetben, amikor a gyermeket a gyermek mostohaszülőjén vagy más rokonán kívüli más személy fogadta örökbe.
36-6-303. A mostohaszülők láthatási joga.
(a) Olyan érvénytelenítés, válás vagy különválás iránti perben, amelyben az egyik (1) fél a másik féltől született kiskorú gyermek mostohaszülője, az ilyen mostohaszülőnek az illetékes bíróság ésszerű láthatási jogot biztosíthat a gyermek kiskorúsága alatt, amennyiben megállapítja, hogy az ilyen láthatási jog a kiskorú gyermek érdekeit szolgálja, és hogy az ilyen mostohaszülő ténylegesen biztosítja vagy hozzájárul a gyermek eltartásához.
(b) Az ilyen határozat a bíróság ellenőrzése alatt marad, és olyan módosításoknak vagy változtatásoknak van alávetve, amelyeket az ügy szükségessége megkövetel.
36-6-306. A nagyszülők láthatási joga a házasságon kívül született gyermeknél.
(a) Az alábbi körülmények bármelyike, ha a nagyszülői láthatásra irányuló kérelemben a nagyszülői láthatásra vonatkozó kérelmet terjesztik elő a családi kapcsolatokra hatáskörrel rendelkező kerületi, kancellári, általános ülésszakos bíróságok vagy a fiatalkorúak bírósága elé azon megye házasságon kívül született gyermekekkel kapcsolatos ügyekben, amelyben a kérelmező gyermek jelenleg lakik, meghallgatást tesz szükségessé, ha a nagyszülői láthatást a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy szülők vagy a gyám ellenzi, vagy ha a nagyszülői láthatást a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy szülők vagy a gyám jelentősen csökkentette:
(1) A nem házas kiskorú gyermek apja vagy anyja elhunyt;
(2) A gyermek apja vagy anyja elvált, jogilag külön él, vagy soha nem voltak házasok egymással;
(3) A gyermek apja vagy anyja legalább hat (6) hónapja eltűnt;
(4) Más állam bírósága elrendelte a nagyszülői láthatást;
(5) A gyermek tizenkét (12) hónapig vagy annál hosszabb ideig a nagyszülő otthonában lakott, és ezt követően a szülő, a szülők vagy a gyámhatóság eltávolította onnan (ez a nagyszülő-unoka kapcsolat megdönthető vélelmet támaszt arra vonatkozóan, hogy a láthatás megtagadása helyrehozhatatlan kárt okozhat a gyermeknek); vagy
(6) A gyermek és a nagyszülő a kapcsolat megszakítását vagy súlyos csökkentését közvetlenül megelőzően legalább tizenkét (12) hónapig jelentős kapcsolatot tartott fenn, ezt a kapcsolatot a szülő, a szülők vagy a gyámhatóság a bántalmazástól vagy a gyermeknek okozott jelentős kár veszélyétől eltérő okból megszakította vagy súlyosan csökkentette, és e kapcsolat megszakítása vagy súlyos csökkentése valószínűleg jelentős érzelmi kárt okozna a gyermeknek.

(b) (1) A nagyszülői láthatás iránti kérelem elbírálása során a bíróság először megállapítja, hogy fennáll-e a gyermeket fenyegető jelentős kár veszélye. A jelentős kár megállapítása a nem házas kiskorú gyermek és a gyermek nagyszülője közötti kapcsolat megszűnésén vagy súlyos csökkenésén alapulhat, ha a bíróság megfelelő bizonyítékok alapján megállapítja, hogy:
(A) A gyermeknek olyan jelentős kapcsolata volt a nagyszülővel, hogy a kapcsolat megszűnése vagy súlyos csökkenése valószínűleg súlyos érzelmi kárt okozna a gyermeknek;
(B) A nagyszülő olyan elsődleges gondviselőként működött, hogy a kapcsolat megszűnése vagy súlyos csökkenése megszakíthatja a gyermek napi szükségleteinek kielégítését, és ezáltal fizikai vagy érzelmi kárt okozhat; vagy
(C) A gyermeknek jelentős kapcsolata volt a nagyszülővel, és a kapcsolat megszűnése vagy súlyos csökkenése más közvetlen és jelentős kár veszélyét jelenti a gyermek számára.
(2) E szakasz alkalmazásában a nagyszülőt úgy kell tekinteni, hogy jelentős meglévő kapcsolata van az unokával, ha:
(A) a gyermek legalább hat (6) egymást követő hónapig a nagyszülőnél lakott;
(B) a nagyszülő legalább hat (6) egymást követő hónapig a gyermek teljes idejű gondozója volt; vagy
(C) a nagyszülő legalább egy (1) év időtartamig gyakori láthatásban volt a per tárgyát képező gyermekkel.
(3) A nagyszülőnek nem kell szakértő tanú vallomását vagy eskü alatt tett nyilatkozatát bemutatnia annak megállapítása érdekében, hogy az unokával jelentős meglévő kapcsolat áll fenn, vagy hogy a kapcsolat elvesztése vagy súlyos csökkenése valószínűleg súlyos érzelmi kárt okozna a gyermeknek. Ehelyett a bíróságnak azt kell mérlegelnie, hogy az adott eset tényei alapján egy ésszerűen gondolkodó személy feltételezheti-e, hogy a nagyszülő és az unoka között jelentős kapcsolat áll fenn, vagy hogy a kapcsolat elvesztése vagy súlyos csökkenése valószínűleg súlyos érzelmi sérelmet okozna a gyermeknek.
(4) E szakasz alkalmazásában, ha a gyermek szülője elhunyt, és a láthatást kérő nagyszülő az elhunyt szülő szülője, a gyermek és a nagyszülő közötti kapcsolat megszűnése vagy súlyos csökkenése alapján megdönthető vélelem áll fenn a gyermeknek okozott jelentős kárról.
(c) A gyermeknek okozott jelentős kár veszélyének első megállapítását követően a bíróság a 36-6-307. §-ban foglalt tényezők alapján megállapítja, hogy a nagyszülői láthatás a gyermek érdekeit szolgálná. E megállapítást követően ésszerű láthatást lehet elrendelni.
(d) (1) A 36-1-121. § ellenére, ha rokon vagy mostohaszülő örökbefogadja a gyermeket, e szakasz alkalmazandó.
(2) Ha a gyermeket nem rokon vagy mostohaszülő örökbefogadja, az e szakasz alapján a gyermek örökbefogadása előtt biztosított láthatási jog az örökbefogadással automatikusan megszűnik.
(e) Bármely ellenkező értelmű jogszabály ellenére, az e részben használt “nagyszülő” szó a kérelmezett gyermek tekintetében magában foglalja, de nem kizárólagosan:
(1) a biológiai nagyszülőt;
(2) a biológiai nagyszülő házastársát;
(3) az örökbefogadó szülő szülőjét; vagy
(4) a biológiai vagy örökbefogadó dédszülőt vagy annak házastársát.
(f) E szakasz alkalmazásában a “súlyos csökkentés” vagy “súlyosan csökkentett” kifejezés a 36-1-102.
36-6-307. §-ban meghatározott kapcsolattartás nélküli vagy jelképes látogatásra való csökkentést jelenti. A gyermek érdekeinek meghatározása a nagyszülői látogatások esetében.
A 36-6-306. § szerinti gyermek mindenek felett álló érdekének meghatározásakor a bíróságnak minden vonatkozó kérdést figyelembe kell vennie, beleértve, de nem feltétlenül csak a következőket:
(1) A gyermek és a nagyszülő közötti korábbi kapcsolat hossza és minősége, valamint a nagyszülő által betöltött szerep;
(2) A gyermeknek a nagyszülőhöz fennálló érzelmi kötődése;
(3) A gyermek preferenciája, ha a gyermek elég érettnek bizonyul ahhoz, hogy preferenciáját kifejezze;
(4) A nagyszülő és a gyermek szülője között a gyermek előtt megnyilvánuló ellenségeskedés hatása, valamint a nagyszülő hajlandósága arra, hogy – bántalmazás esetét kivéve – ösztönözze a gyermek és a szülő vagy szülők, illetve a gyermek gyámja vagy gyámjai közötti szoros kapcsolatot;
(5) A nagyszülő jóhiszeműsége a kérelem benyújtásában;
(6) Ha a szülők elváltak vagy külön élnek, a szülők között a gyermek tekintetében fennálló időmegosztási megállapodás;
(7) Ha az egyik (1) szülő elhunyt vagy eltűnt, az a tény, hogy a láthatást kérő nagyszülők az elhunyt vagy eltűnt személy szülei;
(8) A nagyszülőnek a gyermek szülei vagy gyámja által a gyermek látogatásának lehetőségétől való indokolatlan megfosztása, beleértve a kiskorú gyermek látogatásának megtagadását a nagyszülőtől kilencven (90) napot meghaladó időtartamra;
(9) A nagyszülő törekszik-e a gyermekkel fennálló jelentős kapcsolat fenntartására;
(10) A nagyszülői láthatás megítélése zavarja-e a szülő-gyermek kapcsolatot; és
(11) Bármely bírósági megállapítás, amely szerint a gyermek szülője vagy gyámja alkalmatlan.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük